Miből áll? Mi van, ha tönkremegy? Miért kell egyáltalán a feszétségszabályzó a robogókba, motorokba?
Motorunk, robogónk világítását és az akkumulátor folyamatos töltöttségét adottnak tekintjük, sokszor bele sem gondolunk, hány alkatrész felel mindezért. Az ezeket lehetővé tévő alkatrészekről gyakran megfeledkezünk, vagy akár nem is tudunk létezésükről. Miért is szükségesek ezek az alkatrészek?
50 köbcentis robogóknál megfigyelhető, hogy a világítás halványabb, amíg a motor alapjáraton jár. Ez teljesen üzemszerű, nem hiba, az egyfázisú robogó generátorok így lettek méretezve. A fordulatszámot növelve a generátor egyre nagyobb teljesítményre képes. Körülbelül 3500-as fordulatszám környékén éri el a töltő és a világítókör a legmagasabb feszültséget, gyártmánytól függően 13.5-14.5V, amit egy jól működő fesszabályzó kimenetén mérhetünk. Természetesen a fordulatszámot 3500 fölé növelve a generátor lényegesen többet termel, mint az összes fogyasztó (világítás, index, töltés, stb.) egybevéve. Ezt a műszerek és izzók miatt már szabályozni kell, ilyenkor a fölöslegesen megtermelt energiát a feszültségszabályzó hővé alakítja. Ennek egy részét a váz vezeti el, másrészt a bordázott kialakítás miatt a menetszél is hűti.
Lényegében három jelentős alkatrészről van szó: generátor, feszültségszabályzó, akkumulátor. Mindhárom hatással van egymásra, ha a háromból bármelyik nem működik megfelelően, az kihatással van a másik kettőre, sőt, nem ritkán tönkre is teszi egyik a másikat. Egy zárlatos fesszabályzó tönkreteheti a generátort (túlmelegedhet), egy elöregedett fesszabályzó túltöltheti az akkumulátort, tönkretéve azt.
A mai napig visszatérő probléma, még japán nagymotoroknál is, hogy ez a rendszer meghibásodik. Némely esetben úgy tűnik a dolog, mintha a szabályzó egység alul méretezett lenne, de nem ritka, hogy a háromfázisú generátor ég le. A hiba javítása meglehetősen költséges, ha gyári új alkatrészként vásárolnánk a generátort akár 60-90.000 Ft-ot is fizethetünk érte. (megtekercselve 20-30.000ft) A gyáriak a szabályozó egységet sem mérik olcsón, 30-60.000 Ft-ot is elkérnek érte.
Mivel a magyar leleményesség gyakorlatilag határtalan, ezeket a költségeket felezni vagy harmadolni is képesek vagyunk. Háromfázisú rendszereknél nem egyszer belefutottunk már olyan típusokba, melynek a feszültségszabályzóját helyettesíteni tudtuk egy olcsóbb, de hasonló villamossági igénybevételre tervezett típusidegen alkatrésszel. Kissé furcsán hangzik, de például egy CBR600 minden további nélkül működik egy Beverly fesszabályzóval. Ha megvizsgáljuk a két típus generátorát és a fogyasztók maximális igénybevételét, meglepődve tapasztalhatjuk, hogy igencsak hasonlítanak. Ilyen esetekben egyáltalán nem kontár az, aki idegen alkatrészt használ.
Ha már ilyenre adjuk a fejünket, akkor javasoljuk a csatlakozók kiiktatását, hisz azok 99%-os valószínűséggel egyébként sem passzolnának. A kábelek közvetlen, minőségi összeforrasztása javasolt, generátort a feszültségszabályzóval lehetőség szerint így kössük össze, ne használjunk csúszósarukat! Gyakran gyári motoroknál is tapasztalható a generátor csatlakozóinak megolvadása, ezt jellemzően alulméretezik a gyártók. Gondoljunk csak bele, a villamos energia teljes egésze a csúszósaruk pár mm2-es érintkező felületén keresztül jut el fogyasztókhoz ami 200-500W is lehet. A forrasztással megnöveljük a vezetékek érintkezési felületét, az átmeneti ellenállást tudjuk így csökkenteni ami kedvező hatással van a töltő feszültségünkre. Akár +1V-os növekedés is elérhető, a rendszer stabilitása is növekszik.
Jó munkát!
